Anti-közhely gyűjtemény azoknak, akik kiábrándultak Coelho-ból

40 az új 30???

Hogy bírod gyerek nélkül?

funny-dog-tired-sleeping.jpg

Drága Szülőtársak!

Ismét sarkalatos kérdéshez érkeztünk közös elmélkedésünk során, ugyanis arra gondoltam, beszéljünk azokról a rettenetes szülőkről, akik vágynak a gyermekeik nélkül múlatni az időt. (Egész konkrétan az uramra és magamra gondolok, hiszen más szülők nyilván sosem gondoltak még erre a gyalázatosságra.)

Ugyanis úgy tűnik, ciki bevallani, hogy IGENIS, SZERETNÉK FELNŐTTEK TÁRSASÁGÁBAN ELTÖLTENI EGY HETET, NA JÓ, EGY HÉTVÉGÉT, VAGY AKÁR CSAK EGYETLEN ESTÉT. A jó szülők nem szeretnének megválni a gyermekeiktől. Egész nap csak velük lennének, kínszenvedésnek élik meg a gyermekeik által a bölcsiben, oviban, suliban, főiskolán töltött időt, és minden szabad percükben együtt gyurmáznak, legóznak a gyerekükkel vagy társasjátékoznak. Saját készítésű társasjátékkal. (Én sajnos nehezen bírom a társasjátékokat, mert zavar az a rengeteg szabály... többek közt ezért sem készítek társasjátékot.)

Ráadásul estére, amikor túl vagyunk a munkán / tanuláson / több órás zenegyakorláson, annyira önzővé válok, hogy leginkább csak olvasnék. Sőt, tovább megyek: üveges tekintettel bámulnám a Két pasi meg egy kicsi nyolcadik ismétlését. Mindazonáltal azért össze szoktam magam szedni és bekísérgetem tinédzser gyermekeimet a hálószobájukba és meghallgatom, milyen villantós felsőben jött a Zsófi a suliba és miért maradt otthon megint a biológiafelszerelés... és vágyakozom. Tudjátok mi után? Egyetlen olyan hét után, amikor az urammal elutazunk kettesben és felnőttes dolgokat csinálunk. Nem, nem arra gondolok, amire most sokan!
Városnézés jár az eszemben, amikor senki sem fárad el 2 km után,
- nézelődés, amikor nem kötelező minden árusnál venni valamit,
- fürdőzés, amely során nem kell órákig sorban állni egy-egy csúszdánál (sőt,csúszdázni sem kell!),
- ebédek, amelyeket nem én főzök és nem tartalmaznak olyan összetevőket, mint a hús és a krumpli,
- és olyan esték, amelyek az én kényem-kedvem szerint alakulnak, és szabadon tévézhetek (akár 16-os karikán túli filmekkel), olvashatok (megszakítás nélkül akár 10-20 oldalt) és akkor fekszem le, amikor kedvem szottyan.Vagyis este nyolckor.

Szóval, ilyen vágyaim vannak, de ne ijedjen meg senki: a lehető legritkább esetben hagyom egy hétre magukra a gyerekeket. Ennyire nem vagyok szívtelen. Inkább lopok magamnak pillanatokat. Amíg bebuszozom a munkahelyemre, azt képzelem, városnézésen vagyok. (Ugyanez a metróban sokkal nehezebb.) Miközben előállítom a hús-krumplit, hallgatom a rádiót és néha táncolok is. (Ez persze a hírek alatt meglehetősen furán veszi ki magát...) És ha alszanak... nos, akkor én is félájultan húzom a lóbőrt.

Őszinte leszek: néha úgy érzem, a gyerekeim többet kívánnak tőlem, mint amennyit adni tudok. Például hogy egy-egy kamaszos visszaszólás vagy komolyabb hiszti után is angyali mosollyal simogassam a buksijukat. És a menzás ebéd után fél órával friss hús-krumplival várjam őket. Valamint hogy magyarázzam el azt a kémia/töri/fizika/stb. leckét, amelyet délelőtt végigunatkoztak a suliban...

És mielőtt ismét olyan kommentek érkeznének, amelyek megfenyegetnek, hogy ugyanazt a méla utálatot fogom visszakapni a gyerekeimtől, amely a soraimból sugárzik irántuk, közlöm, hogy - bármilyen meglepő - őszintén, tiszta szívből szeretem őket. Mindössze arról van szó, hogy már nem próbálok szenteskedni. Ennek jelképeként bátran a zászlómra tűzöm kedvenc Vekerdy idézetem (nem szó szerint):

Nagyon fontos tudni, a gyerekek kiszívják a vérünket. Lerágják a húsunkat. Kinyiffanunk. Mégis egy csomó öröm és nagyszerűség van benne, és az ember úgy gondolja, hogy ez a legjobb dolog, ami valaha történhetett vele.

 

 

4 fő különbség a fürdőszobában a nemek közt

funny-bathroom-signs-11.jpg

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ismét olyan témához értünk, amelyről mindenkinek van véleménye, tapasztalata és nyilván számos javaslata is. (Mindhárom kategóriában szeretettel várom a hozzászólásokat.) A fürdőszoba és a vécéhasználat van szó. Ez az a (szó szerint) sikamlós helyisége a lakásoknak, munkahelyeknek, éttermeknek, fitnesztermeknek, stb., amelyben talán a leginkább szembeötlő a két nem működése közti jelentős szakadék. És nem csak az állva-ülve antagonisztikus ellentétéről van szó. Az alábbiakban vegyük sorra a fő sarokpontokat.

Vízfogyasztás

A legtöbb nő törekszik a zöld szemlélet elterjesztésére. Legalábbis a saját lakásában. Legalábbis ami a fürdés alatti vízfogyasztást illeti. Egy-két gyertyafényes kádas fürdőtől eltekintve (hangsúlyozottan csak a meggyűrődött idegek kisimítása végett!) a nők jobbára pikk-pakk végeznek a zuhanyozással. Víz- tusfürdő/szappan - víz és kész.
Ezzel szemben a férfiak zöme hosszú percekig be sem áll a zuhany alá, amíg be állítja a vizet a kívánt hőfokra. Jelentős hányaduk érthetetlen módon azonban még a vizezés előtt - tulajdonképpen szárazon - beszappanozza/tusfürdőzi magát, majd boldog örömmel veti be magát végre a fél órája zubogó víz alá. Hosszas csapkodással, lubickolással mosakszik, majd elégedetten elzárja a csapot.
És most jön a truváj: míg a nők mögött száraz, tiszta fürdőszoba marad (hangsúlyozom: ezek általános megállapítások), addig a férfiak egy vízzel gyakorlatilag feltöltött helyiséget hagynak maguk után, amelynek kilépőszőnyegét egy ipari centrifuga sem tudná szárazra pörgetni és a páráján csak bozótvágókéssel lehet keresztülhatolni. Ja, és mindezek mellett az állán még mindig ott az ebédről maradt pörköltfolt...!

Törölközőhasználat

A nők általában ismerik a fő törölközőszabályokat: külön darab jár a testnek, külön a hajnak és a kéztörlő még csak véletlenül sem azonos a lábtörlővel. Ez a felosztás pedig családtagonként értendő.  
Ehhez képest a férfiak fittyet hánynak a családi színkódoknak (valószínűleg nincsenek is tudatában, hogy a kékek az övék) és egyetlen törölközővel megszárítják előbb a nemesebb testrészeiket, majd az arcukat, mindezek után pedig ledobják a lábuk alá és miután megszárítgatták a talpukat, feltörlik vele a kilocsolt víz tizedét. És ott hagyják az inkriminált darabot a földön. Másnap ugyanezt eljátsszák - bármelyik kezük ügyébe kerülő törölközővel.

Fogmosás / fésülködés

A nők talán a fésülködésnél követik el a legnagyobb bakikat. A fésűben, kefében és a fürdőszoba padlóján, a kád szélén megbúvó hajszálaknál valóban nehéz zavaróbbat elképzelni. Különösen, ha hosszú, égővörös hajszálakról van szó a vajszínű csempén. (Itt csendesen meg kell jegyeznem, hogy rövid, seszínű hajam van. Észre sem venni, ha elhagyok egy-két szálat...) A férfiaknak jobb esetben nincs is mit fésülni.
Viszont ők a fogmosás nagymesterei. Amennyiben hagyományos fogkefével dolgoznak, egy-két kifelé söprögető mozdulattal képesek a tükör teljes felületét apró fehér fogkrémdarabkákkal meghinteni, ami fel sem tűnik nekik. Az elektromos fogkefét pedig - minden józan megfontolás nélkül - még a szájukon kívül, a szabadban kapcsolják be, így garantált a fürdőszoba teljes borításának lefröcskölése. A használt fogselyemdarabok mesteri elhelyezéséről pedig nem is érdemes szót ejteni... de aki talált már ilyet az ura könyvében könyvjelzőként, az tudja, miről beszélek. 

Vécéhasználat

Lehajtott tető vagy felhajtott ülőke? Apró folyadékpettyek az ülésen és a sarokban sorvadó, dehidratált vécékefe? Ezek olyan mindennapi jelenségek, amelyekre kár is szót vesztegetni. (Ugyanebbe a kategóriába sorolandóak a véletlenül (!) ottfelejtett intim női kelléket is... ugyan már, ez mindenkivel előfordul... spongyát rá!) 
Ám a vécépapír, mint a férfi és a női agy különbségének örök mementója, érdemel egy-két keresetlen szót.
A férfiak azt hiszik, hogy a vécépapír csak úgy van, ahogy a jóisten megteremtette, nincs jelentősége a létének. Éppen ezért egy percig sem zavartatják magukat, amikor fordítva fűzik be a tartóba, amikor 3-4 métert letekeredve hagynak a földön, vagy amikor egy-egy alkalommal elhasználják a tekercs felét. Ez az ősi hitük lehet az oka annak is, hogy egy cseppet sem lepődnek, amikor a papír "pótlódik", vagyis új tekercs kerül az üres guriga helyére. 
De maradjunk pozitívak, Hölgyeim: ez az a szelete az életnek, amelyben egész biztosan, mindig, minden körülmények közt pótolhatatlanok maradunk. Mindig kell valaki, aki gondoskodik a vécépapír utánpótlásról!

 

 

 

 


   

Ciki vagy menő a selfie?

1fa9b53429b5723a78ae81280e3d90eb.jpg

Kedveskéim!

Attól tartok, egy sokakat mélyen érintő témát szeretnék boncolgatni: a selfie-zést, vagy magyaros írásmóddal szelfizést. Abból gondolom, hogy ez a lélek mély bugyraiba hatoló topik, hiszen ha nem lenne az, nem kellene napi 10-15 szelfit lájkolnom a Facebook-on. (Hozzáteszem: nekem nincs is túl sok ismerősöm a közösségi oldalon.)
Ugyanis azt hiszem, a szelfik legfőbb célja, hogy a lehető legtöbb ismerős, sőt, azt sem baj, ha ismeretlen, kimondja rólunk, hogy milyen eszméletlen jól nézünk ki. Az ugyanis már régen nem elég, hogy mi otthon elégedetten pillantunk a tükörbe egy-egy jobban sikerült smink vagy ledobott fél kiló után, az kell, hogy mások lássák és igenis ismerjenek el!

A témának már komoly irodalma van, amelyből kiderül többek közt, hogy egy brit felmérés szerint a 16-24 éves nők heti 5 órát töltenek azzal, hogy a lehető legelőnyösebb és legnagyobb mennyiségű szelfit készítsék magukról. Látjátok, csajok, már csak ezért is klassz, hogy rég túl vagyunk ezen a koron! Negyven körül a legtöbben már nem érzünk égető vágyat, hogy ország-világ elismerje, milyen bombázók vagyunk.

Ugyanis lássuk be, nem könnyű jó szelfit készíteni: nem szabad látszódni a tokának (ezért kell felülről fotózni), lehetőleg el kell palástolni a ráncokat, karikákat, hájfodrokat, és mindent, ami esetlegesen nem tökéletes rajtunk. Nos, mindezen okok miatt én eddig talán két szelfit készítettem magamról, mert vagy öreg vagy kövér voltam az önfotókon. (Igaz, a szelfizés műfaja is ékes bizonyítéka az élethosszig tartó tanulás hasznának, hiszen ha én is megtanultam volna használni a Photoshopot, nyilván az én arcom is lehetett volna szoborszépségű...)

Az én legnagyobb bajom a szelfikkel mégis az, hogy a legtöbb esetben azt érzem, a szelfiző valamit át akar verni rajtam. Vagy azt, hogy boruljak le a szépsége előtt (lásd csücsörítős, pucsítós szelfi), vagy azt, hogy sárguljak az irigységtől (lásd Atlanti-óceánnal a  háttérben, a homokban fetrengős szelfi), vagy azt, hogy ájuljak el a csodás gyermekétől, mikor nekem is van két csodás gyermekem (lásd a háttérben a színpadon piruettező / a Révai nagylexikont olvasgató / kitűnő bizonyítványt lobogtató hatéves csodalénnyel készült szelfi).

Sőt, tovább megyek: ha valaki naponta posztol magáról egy láthatóan aprólékos műgonddal készült szelfit (rosszabb esetben többet is), én egy kicsit elkezdem sajnálni. Hát senki sincs, akinek elhinné, hogy tényleg klasszul néz ki? 

Nemrég azt is megtudtam, hogy most már külön szelfi műfajok vannak, mint például a dronie, amikor egy drónról fotózzuk a táj legfőbb látványosságát, vagyis saját magunkat. Vagy esetleg a healthie, ami éppen réparopogtatás közben ábrázol minket, esetleg az edzőteremben, amint látványosan átizzadt pólónk alatt ájulásig behúzzuk a hasunkat. A belfie pedig nem más, mint fenékszelfi.
Nos, én arra gondoltam, érdemes lenne még pár típust feldobálni a netre. Ezek pedig a következők:

Hiszfie
Ez úgy készül, hogy leguggolunk a magát földhöz verő, vörös fejű gyerek elé és nemtörődöm arccal belemosolygunk a kamerába. Még hatásosabb, ha a fotó egy áruház kellős közepén születik.

Kitchfie
Miután a gasztronómiában járatosak szívesen és szintén naponta posztolják, milyen pompás gulyáslevest sikerült előállítaniuk, arra gondoltam, érdemes lenne olyan szelfit is készíteni, ami konkrétan a hús aprítása vagy a gőz fölé hajolás, esetleg az egész konyhát elborító mosatlan között ábrázol minket. Nekem talán az lett volna a leglátványosabb kitchfie-m, ha megörökítem azt a pillanatot, amikor a forró olajba söpört zöldség nyomán egyenesen a szemembe fröccsen a zsiradék. A szemészeti ügyeleten pedig készíthettem volna egy kórfie-t.

Shopfie
A shoppingolás közbeni szelfivel szerintem nem csak azokat a pillanatokat érdemes megörökíteni, amikor magunkra öltünk egy káprázatos skinny farmert, de azt is, amikor a lehető legelőnytelenebb próbafülke világításnál kiderül, hogy az említett skinny farmer az eredetileg választott 38-as méretben megreked a térdünknél vagy a csőtopból kilóg egy diszkrét oldalszalonna.

Illfie
Ha valaki szép, az... betegen nem annyira az. Az illfie-t akkor lehetne készíteni, amikor náthától vörös orral és résnyire szűkült szemekkel végezzük a napi rutint - mert egy anya ugye nem megy szabadságra, mint tudjuk a reklámokból. (Egyébként kikérem magamnak, hogy egy megfázás elleni készítmény fő célja az legyen, hogy én, mint anya ne pihengethessek, ha beteg vagyok!) És azt hiszem, ez az a szelfi típus, ami valóban élethű képet tudna mutatni a teremtés koronáiról is. Félreértések elkerülése végett: a férfiakra gondoltam...

 

 

   

 

 


 

Te hogyan bünteted a gyereket?

funny-pictures-tough-kid.jpgDrága Barátnőim, Anyatársak!

Könyörögve kérlek, valljátok be, hogy időnként benneteket is az őrületbe kerget a saját gyereketek. Hogy ha egyetlen személyt lehetne megnevezni a Földön, akitől sikítófrászt tudtok kapni, akkor kis habozás után (amelyben még megfordul a fejetekben az uratok, az anyátok, az apátok, az anyósotok, a főnökötök),  kiböknétek a gyerek nevét. (Többgyerekeseknek természetesen több opció is lehetséges.)
Ha ugyanis nem valljátok ezt be, kénytelen leszek mélyen magamba nézni és levonni a saját anyaságomra vonatkozó lesújtó következtetést... ugyanis én időnként megőrülök a gyerekeimtől. És nem is igazán arra a két évre gondolok, amíg nem hagyott aludni a fiam, sőt, még csak az sem zavart, hogy a lányomat pajszerrel kellett leválasztani, inkább azok a jelenetek villannak be, amikor 78-szor kérek valamit és annyi reakciót sem kapok, amennyire egy aranyhal képes. A kamaszkori beszólásokat pedig azért nem listázom, mert attól tartok, nem tűrné a nyomdafestéket. Mármint azok a mondatok, amelyek válaszként elhagyják a számat.

Szóval, ha ebben egyetértünk, talán az sem áll távol tőletek, ha elmondom, hogy időnként szükség van büntetésre. Egész pontosan arra, hogy érezze az a kis gonosztevő, hogy a tetteinek következményei vannak. És mivel Vekerdy-Ranschburg-Feldmár témában olvasott anyának tartom magam, azt is tudom, hogy azonnal kell érkeznie a válasznak, mert csak abból ért a kiskorú. Mi érkezhet hát azonnali büntetésként a pofonon kívül? (Ezt ugyanis elvetettem. Leginkább azért, mert ha lendült is a kezem, valami mindig megállította az utolsó pillanatban. Hajlamos vagyok  néha arra gondolni, hogy a jó szívem.)

Vegyük tehát sorra a büntetési eszközöket pro és kontra!

Sarokba állítás

Az én időmben még a suliban is sarokba állítottak minket, és azt hiszem, nem éltük meg különösebb megszégyenítésként. Legalább én biztos nem, mert eminensként sosem álltam ott. A többiek érzéseit nem ismerem...
Ugyanakkor a saját gyerekeimnél ezt sosem alkalmaztam, mert attól tartottam, egyszerűen fél perc után elunják és kiállnak az ominózus sarokból (vagy lépcsőről vagy bármilyen kijelölt büntető parcellából). És mit tehetnék én akkor? Visszaküldeném? Ez csak újabb huzavonához vezetne.

Szobába küldés

Ez többször előfordult, mondván: addig nem jöhetsz ki, amíg  be nem látod, milyen csúnyán beszéltél/milyen sok csokit ettél a tiltásom ellenére/milyen ronda hisztit rendeztél vagy milyen csúnyán beszéltél/milyen sok csokit ettél a tiltásom ellenére/milyen ronda hisztit rendeztél. A gyermekeim azonban igen erős belátási képességgel rendelkeznek, ugyanis nagyjából két perc alatt mindent beláttak. Lehet, hogy be kellett volna zárni az ajtót...?

Kiabálás

Ez talán a leggyakrabban alkalmazott módszerem. Ezt pedig azért merem bevallani, mert - képzett anyaként - úgy gondolom, hogy én így vagyok önazonos. Ha egy pattanásig feszült helyzetben elkezdeném sztoikus nyugalommal suttogni a dalai láma bölcs szavait (amelyek előtt nyugodt állapotomban meghajlok), a gyermekeim azt hihetnék, ördögűzőt kell hívatni hozzám. Így tehát megemelem a hangom - ez vagyok én. Sajnos, ilyenkor a fiam még egy fokkal feljebb csavarja a hangerőt - mert ő meg így önazonos. Néha arra gondolok, nem kellene annyira azonosnak lennünk önmagunkkal...

Megvonások

Ez kezdetben beválhat: ha elveszed a másik játékát, megvonom az édességet. Ha megint cukkolod a testvéred, megvonom az esti mesét. Ha megint nem ebédelsz a menzán, nem nézhetsz tévét/számítógépezhetsz. (Ez utóbbival nagyon óvatosan kell bánni, mert értékes időt veszítünk azzal, ha a tévé helyett mi szórakoztathatjuk azt a válogatós kis nyavalyást!)
Most, hogy a gyerekeim már tizenévesek, megvonhatnám a zsebpénzt, ha nem csak papíron vezetnénk a bevétel-kiadásokat egy úgynevezett bankban. Így viszont azt tapasztaltam, hogy a papíron történő megvonás nem hat annyira rájuk, mintha kivennék a malacból egy ötszázast. (Még akkor sem, ha jelzem, hogy a kivétellel elvesztik a kamatos kamatot is.)
Sokáig bevált a gyerekeimnél a figyelem-megvonás: ha továbbra is ilyen elviselhetetlenül undok leszel, nem foglalkozom veled a nap további részében! Ettől szinte azonnal összerezzentek és könyörögtek, hogy foglalkozzam velük! De tudjátok mi történt azóta? Ma már elégedetten összedörzsölik a kezüket és felsóhajtanak: Végre!...   

 

Választanál idősebb pasit?

a608ee7a94feab64a3c5e390ad73c777131e8e6f873f55caa2fa26e216439cd8.jpg

Kedves Asszonytársak, Negyvenen Innen és Túl (és Mindazok, Akik Pont Negyven Évesek)!

Az előző bejegyzésben sorra vettük azokat a nyomós érveket, amelyek a fiatalabb pasik mellett szólnak. (Ugyanis állítólag a puma nők negyvenéves koruktól hajlamosak inkább fiatal hímeket elejteni... ) Nos, az írásra reagálva sokan elmeséltétek, hogy valóban sok kellemes pillanatot tartogat ez a felállás, mégis azt gondolom, itt az ideje, hogy az idősebb férfi- fiatalabb nő kombóról is essék pár szó! Hangsúlyozom, hogy egyetlen mondatnyi utalás sem vonatkozik Vajnáékra...

Az alapfelállás - mint tudjuk - egy 2-5 évvel tapasztaltabb férfit és egy (meglepő módon) szintén 2-5 évvel hamvasabb hölgyet jelent. Általában ez a teljesen bevett és elfogadott összetétel. Holott korábban nem volt ritka a 10, sőt 20 év korkülönbség sem, amely szép hagyományt ma jobbára csak Hugh Heffner és hasonló anyagi hátterű hímnemű követői folytatnak. (Jelzem, már a huncut 89 éves Hugh-nál is viccesen mutat, amikor 25 éves kihajtogathatós lányok fonják körbe. Persze, az is lehet, hogy csak azért támasztják meg, nehogy felboruljon.)

De lényeg a lényeg: igenis számtalan előnye van annak, ha egy jóval idősebb férfiú mellett cövekelünk le. Íme, a legfontosabb érvek mellettük:

- Egy jóval idősebb pasi mellett örökké fiatalnak érezheted magad. Ezt anno megénekelte az egy-számmal-a-világot-végigdöngető Alphaville együttes is a Forever young c. nótájában.

- Az idősebb pasi oldalán nem kell túl sokat költened a csoda-ránctalanító krémekre (ő mindig ráncosabb lesz), az inkvizícióval felérő intim gyantára (ő továbbra is az ódivatúnak tűnő fazonokra szavaz), és a sminktetoválásra (nem számít, hogy hogyan nézel ki közvetlenül ébredés után, hiszen szemüveg nélkül úgysem látja).

- Egy éltesebb férfi megérti, ha zoknit húzol éjszakára, mert fázik a lábad és nem várja el, hogy egész éjjel kénytelen legyél elviselni egy tanga bevágását.

- A tapasztaltabb pasi nem balhézik, ha nincs otthon meleg kaja, inkább a.) odaadó lelkesedéssel elropogtatja veled a hűtőben található karalábét Mackó-sajttal,  b.) nekiáll és pár röpke pillanat alatt összeüt egy vörösboros marhapörköltet, vagy c.) karon fog és büszkén elandalog veled a sarki kisvendéglőbe.

- Egy éltesebb trubadúr nem átall naponta bókokkal elhalmozni és az ő szájából még hihetően is hangzik, ha a csodás alakunkat dicsőíti.

- Az ilyen típusú pasik megértik, ha szeretnéd megtekinteni a Paula és Paulina 783. epizódját, elnézi neked, ha a focimeccs közben átkapcsolsz a Sztárom a párom újabb ismétlésére és végre van valaki, aki érthetően elmagyaráz mindent, ami nem világos A világegyetem titkai c. sorozatban.

- Az idősebb pasiért rajongani fog az apukád, mert lesz közös témájuk / az anyukád, mert végre valaki ugyanúgy szereti a paradicsomos töltött káposztát, mint ő / a barátnőid, mert sosem szól bele, ha elmész velük bulizni és ráadásul nem is ragaszkodik hozzá, hogy veletek menjen.

- És végül, ha idősebb pasit választasz, biztos lehetsz benne, hogy a párodnak nem lesznek önértékelési gondjai, hiszen attól a puszta ténytől, hogy fiatalabb nőt tudott becserkészni, erősebbnek, ügyesebbnek, potensebbnek és  férfiasabbnak fogja érezni magát! Hajrá csajok!

 

 

 

Választanál fiatalabb pasit?

72536709ahefe_sm.jpg

Kedves Hölgyeim, Drága Negyvenesek (és természetesen Drága Harmincasok)!

Arról értesültem a minap, hogy a nők negyvenéves koruktól szívesebben választanak fiatalabb partnert maguknak. Egész pontosan egy randioldal tette közzé a statisztikáit, amelyek szerint 29 éves korukig a nők idősebb palikra buknak, aztán velük egykorú vagy alig fiatalabb férfiakat keresnek, majd elérik a bűvös számot, a negyvenet (ami, mint tudjuk, az új harminc) és ettől kezdve a fiatalabb férfiakat részesítik előnyben.

Az oldal szerint a férfiak ennél sokkal egyszerűbbek: 20 és 50 éves koruk között szinte kivétel nélkül a 20 éves lányokat tartották a legvonzóbb lehetőségnek. Páran választottak 21 és 24 év közötti nőket, de ez volt a plafon. Mielőtt azonban felpofoznánk a mellettünk csendesen tévézgető párunkat, térjünk vissza a nők választásaira és gondoljuk végig, miért is érdemes fiatalabb pasi mellett kikötni. Itt jegyzem meg, hogy a friss húsra vadászó idősebb csajokat pumának nevezik, ami - tekintve a nagymacska adottságait - nem is annyira sértő...

Tehát milyen előnyökkel is járhat, ha fiatalabb pasival jár egy negyvenes nő?

- Nem kell megjátszani, hogy gyengék vagyunk és egy férfi nélkül elvesznénk az élet viharos tengerén - úgysem hinné el az a kiscsikó!
- Nem várjuk el azt a szánalmas dumát, amivel a fiatalabb csajokat kell szédíteni. A férfinek nem szükséges állandóan bizonygatnia, hogy ilyen vonzó és tökéletes nővel még sosem találkozott, mert ezt meg mi nem hinnénk el.
- A fiatalabb pasi értékeli, hogy meg tudunk főzni egy húslevest és van elképzelésünk róla, hogyan kerül a Stefánia-vagdalt belsejébe egy főtt tojás. (Vagy ha nem is ismerjük pontosan a technológiát, fel tudjuk lapozni a nagy klasszikust: Horváth Rozit.)
- A palinak nem muszáj ginzenggel összeturmixolt nyers tojással indítania a napot, egy negyvenes nőt már nem kell különféle akrobatikus mutatványokkal lenyűgözni. A látvány is megteszi.
- Soha nem faggatózunk arról, hol töltötte azt a munkaidő utáni 2 órát, amíg nem ért haza. Úgyis tudjuk.
- Egy negyvenes nő nem akarja minden pillanatban kimondatni a pasival, hogy mi jár a fejében. Egyszerűen nem érdekli.
- Egy jól karbantartott idősebb nő oldalán nem ciki megjelenni egy nyeretlen kétévesnek. Sőt, kimondottan menő is lehet. Ugyanez nem feltétlenül mondható el egy vén bakkecske - vonagló cicababa kombóról. (Arra azért idősebb nő-fiatalabb pasi összeállításnál is érdemes ügyelni, hogy a férfiú ne legyen fiatalabb, mint a legkisebb gyermekünk...)
- Egyáltalán nem okoz gondot, ha a fiatalabb pasi egy-egy estén kimenőt tart. Legalább nyugodtan nézhetjük a Jóbarátok tizenharmadik ismétlését.
- Ha egy ilyen pasi lelombozódik vagy leverten ér haza, elég, ha csak jó anyukaként bánunk vele: simogatjuk a fejét, betakargatjuk, ágyba visszük a kakaót és megengedjük, hogy nála legyen a távirányító . Nagyon hálás lesz érte!

Ha ezen nyomós érvek ellenére sem vonz ez a felállás, érdemes lesz elolvasnod majd a következő bejegyzést, mert abban sorra veszem az idősebb pasik mellett szóló érveket! Folyt. köv. 

 

 

 

 

Mikor vagy kész az anyaságra?

funny-quotes-on-motherhood-07.jpgDrága Lányok, Asszonyok!

Amennyiben a blog címében megjelölt negyvenesek vagytok, jó eséllyel már késő tisztázni azt a kérdést, hogy vajon készen álltok-e az anyaságra. És egy-két-három gyerek után még inkább késő azt sikoltozni, hogy "nem"!
Ellenben, ha még a gyermekvállalás előtt álltok, és rádöbbentetek, hogy úgy sincs olyan ideális pillanat, amikor minden stimmel egy baba érkezéséhez (vagy a munka túl fontos, vagy a pénz kevés vagy eszetekben sincs szülni a mellettetek hortyogó naplopónak), érdemes végiggondolni néhány apróságot.

Az alábbiakban sorba rendeztem hét darab olyan kérdést, amelyek mentén tisztább képet alkothattok önmagatokról és arról, vajon készek vagytok-e mindarra a sok csodára, amelyet az anyaság jelent. Figyelem! Csak az őszinte válaszok számítanak (egyébként is: kit szeretnénk becsapni, ugye???)

Ébredés után mennyi időre van szükséged, hogy magadhoz térj?

1. válasz: Nagyjából 20 percig próbálom kinyitni a szemem, újabb 10 perc, amíg megmozdulnak a végtagjaim és csak ezek után tudom felszólítani az uram, hogy főzzön egy kávét!
2. válasz: Nincs átállási idő, mert gyakorlatilag ébren alszom egy széken.

Jól tűröd, ha más osztja be az idődet?

1. válasz: Az én időm - az én beosztásom. Nekem aztán senki se mondja meg, mikor géllakkozak!
2. válasz: Az anyám után azonnal megalomán pasik mellé kerültem, és most egy kontrollmániás cserkészkapitány a főnököm. Soha életemben nem osztottam még be az időm.

Mennyi időt szánsz magadra egy nap?

1. válasz: Nincsenek nagy igényeim, de szeretek rendben lenni. Kis hajmosás, szárítás, smink, relaxáló fürdők a nap végén, kétnaponta szoli, hetente kozmetika, manikűr... de tényleg ennyi.
2. válasz: Fogmosás közben fésülködöm és a buszon festem a szempillám.

Hogy bírod a fájdalmat?

1. válasz: Öööö... a fülbelövés előtt epidurális érzéstelenítést kértem.
2. válasz: Amikor vakbélgyulladásom volt, a mentő érkezése előtt még lemostam az ablakokat.

Mennyire zavar a rendetlenség?

1. válasz: Ha ki van egyengetve a terítő sarka és ABC-rendbe állítottam a sminkcuccaimat, simán elsiklom egy használt papírzsepi felett. (Miután falhoz állítottam a bűnöst, aki otthagyta.)
2. válasz: Ha a a párom holmijai közt meg van hagyva nekem egy kis ösvény, nem szólok egy rossz szót sem.

Hogy tűröd, ha a párod elvágja a kezét hússzeletelés közben?

1. válasz: Mindent megteszek, hogy minél előbb abbahagyja az óbégatást. Nehezen viselem a panaszkodókat.
2. válasz: Annyira beleélem magam a fájdalmába, hogy csodálkozva látom, hogy az én kezemből nem csöpög a vér. Ugyanakkor igyekszem a helyzet magaslatán állni és stabil oldalfekvésbe helyezni.

Meddig tudnád nélkülözni a csajos bulikat, az edzést, a mozit, a kávézókat és a felnőttbarát hoteleket?

1. válasz: Miért kéne nélkülöznöm? Tanuljon meg alkalmazkodni az a gyerek!
2. válasz: Évek óta nem járok ilyen helyekre, hogy ne érjen felkészületlenül a dolog...

Amennyiben a válaszaid közül akár csak egy is az első kategóriába esik, gondold végig ezt az egész anyaság dolgot! Talán még nem látnád meg benne az igazi szépséget...

 

 

 

 

 

Így szerezz barátokat 5 lépésben!

we-are-best-friends-funny-minions-quote.jpg

Drágáim!

Leszünk barátok? Öri-bari? BFF? (Utóbbi jelentése mindazok kedvéért, akik nem járnak a 11 éves lányukkal különböző cukiság-boltokba BFF-karkötőt venni: Best friends forever.)
Szóval, a célom: minél több barát szerzése. Ugyanis egy bizonyos kor után mintha egyre kevesebb lenne. Jelzem, még nem arról a bizonyos korról beszélek, amelyben kihalnak mellőlünk a barátok, mindössze arról van szó, hogy bár haverkodni könnyű, barátokat szerezni egyre nehezebb. Főként azért, mert a reménybeli barátokat be kellene avatni életünk kisebb-nagyobb titkaiba. Ahhoz meg senkinek semmi köze....

Tehát mindazoknak, akik hasonló cipőben járnak, kidolgoztam egy barátkozási útmutatót, amelyet lépésről lépésre követve annyi barátunk lehet, mint csillag az égen. Íme!

1. lépés: Légy népszerű!

Ne izgulj, nem kell ám igazán népszerűnek lenni, csak azt kell mutatni kifelé, hogy legalább annyira populáris vagy, mint Oravecz Coelho. Ehhez mindössze annyit kell tenned, hogy fontoskodó arccal jársz-kelsz, állandóan sietsz valahová, boldog-boldogtalannak visszaköszönsz (legalábbis úgy teszel, mintha a köszönésed viszonzása lenne az övének), és a telefonodba ilyeneket mondasz: "hát persze, ha nagyon akarod, bezsúfolom a programomba azt a fogadást" és "jaj, igazán, erre a partyra már végképp nincs időm". Ha elhangzik egy név, azonnal jelezd, hogy ismered és mesélj el róla egy pletykát - nem muszáj, hogy valóságalapja legyen.

2. lépés: Naponta posztolj magadról legalább háromszor!

A közösségi médiában való jelenlét az önbizalmad alapja lehet. Minél többször posztolsz magadról - akár csücsörítős szelfit, akár diszkrétebb medencés bulit egy beazonosíthatatlan lábfejjel, ami akár a tiéd is lehet - annál inkább meggyőzheted magadat, hogy igazán fontos és népszerű vagy. A barátok szerzésének azonban talán még fontosabb lépése, hogy minden ismerősöd minden posztját lájkold és ha lehet, biggyessz alá egy szívecskével ugrándozó emotikont! (Így biztos lehetsz benne, hogy ők ugyanígy fognak cselekedni minden egyes önarcképed láttán.) És hogy emiatt napi 5-6 órát a Facebookon kell lógnod? Valamit valamiért!

3. lépés: Rajongj!

Igen-igen fontos lépcső a barátszerzés rögös mezsgyéjén az őszinte, tiszta szívből érkező rajongás. Egy igazán elszánt barát-szerző bármiért képes rajongani, és a lehető legelőnytelenebb helyzetben is kiszúrja azt az egy pontot, amivel szembe dicsérheti az "áldozatát". Ha azt látod, hogy az utóbbi időben felszedett 10 kilót és ezt bikinis fotókon teszi közhírré, rajongj a kisimult arcáért és a hajszínéért! Bár igazán bevállalósok ilyen esetben is simán rajonganak a csudálatos alakért és az egyszerűen gyönyörűséges asszonyi mivoltért. Hidd el: nincs az a rajongás, amely kapcsán egy nő megkérdőjelezné az őszinteségedet!

4. lépés: Tanulj meg kerek szemekkel hallgatni! 

Ha azt szeretnéd, hogy remek partnernek tartsanak, tanulj meg hallgatni! Ismeretesek azok az esetek, amelyek során valaki fél órán keresztül kizárólag magáról beszél, majd megdicséri azt, aki mindvégig megértően bólogatott mellette, hogy milyen remek beszélgetőtárs. Így kell hát beszélgetni és ha már mindenképpen szükségét érzed a megszólalásnak, csakis rajongás vagy legfeljebb kérdezés jöhet szóba, például: és te erre mit léptél? Amennyiben magadról szeretnél beszélni, arra jobb, ha megfizetsz valakit: pszichológust, masszőrt vagy pizzafutárt.

5. lépés: Kérj szívességet!

Lehet, hogy nehéz elhinni, hogy a barátszerzésnél sokkal jobban beválik, ha szívességet kérsz, mintha szívességet teszel, de tényleg így van. Tudod miért? Mert ha szívességet teszel, attól a másik fél elkötelezettnek fogja magát érezni, ez kényelmetlen lesz neki, elkezd kerülni - és máris kihúzhatod őt a lehetséges barátok listájáról.
Ellenben ha szívességet kérsz, a másik kegyet gyakorol a teljesítéssel, és azonnal jószívűnek érzi magát. Ellágyulva gondol majd rád, mint arra a kis aranyosra, aki még azt a nyomorult prezentációt sem tudta volna megcsinálni nélküle. Kérj tehát pofátlanul, legyen szó egy cukrászdából felhozatott pitéről vagy egy kerékcseréről - a határt én a háton kinyomandó pattanásnál húznám meg!

Ha ezt az öt lépést megteszed, rengeteg igaz barátot szerezhetsz, akik kitartanak melletted egy életen át. De legalábbis addig, amíg nem találnak valakit, aki még népszerűbb, napi négyet posztol magáról, komolyabban rajong, sokkal megértőbben hallgat és még a pattanását is képes kinyomatni!

 

 

 

Íme, a hosszú kapcsolat titka!

bb85eb74f186d20c93d66edbb3add9fd.jpg

Drága Barátnőim!

Bár mindenki ismeri a válások hihetetlen arányáról szóló statisztikákat, valljuk be, hogy mi nők, a szívünk mélyén hosszú, életfogytig élethosszig tartó kapcsolatra vágyunk. Eleinte legalábbis. Aztán persze sokan rádöbbennek, hogy a rózsaszín fátyol alatt megbúvó pasi nem annyira Don Quijote-ra, mint inkább Sancho Panzára, esetleg utóbbi szamarára hajaz.. nos, ilyenkor nem érdemes tovább vívni a szélmalom harcot.

Szerencsés esetben azonban a szerelem kémiai alapon előírt múlta után (ez a legoptimistább kutatások szerint 2 év) sem kell rádöbbennünk, hogy a mellettünk hortyogó pasi nem hogy, nem álmaink pasija, de még ébren is nehéz egy légtérben tartózkodnunk vele. Szóval, adott egy elviselhető hímnemű meg mi. Vajon melyek azok a trükkök, amelyek ahhoz segítenek hozzá bennünket, hogy még 10, sőt, akár 20 év múlva is vele nézzünk a Barátok köztöt? Íme, a hosszú-hosszú-hosszú párkapcsolat titkai!

1. Kompromisszum, megalkuvás, teljes önfeladás

- Azt nyilván mindenki tudja, hogy egészséges kompromisszumok nélkül egyetlen kapcsolat sem működik. Ebbe a kategóriába tartozik például, ha a pasi a krumplit szereti, mi pedig a rizst, tehát tésztát eszünk. Vagy ha ő sörös, mi pedig a pezsgőre szavazunk, akkor kiegyezünk a pezsgőben, mert a sört egyszerűen nem lehet meginni.
- A következő szükséges lépés a megalkuvás. Erre tökéletes példa, ha mi eltekintünk a zoknija szagától, ő pedig úgy tesz, mintha nem venné észre a hurkákat a derekunk körül. (Ha mégis észreveszi, csak két járható út van: vagy nem teszi szóvá, vagy látványosan elfintorodik Kate Moss fotója fölött. Amennyiben nem így tesz, akkor hamarosan vége a hosszú-hosszú-hosszú párkapcsolatnak. De legalábbis csendben összetörik a szívünk.)
- És hogy mikor lehet szükség a teljes önfeladásra? Minden focimeccs estéjén, minden anyósnál töltött hétvégén és minden olyan reggelen, amikor konstatáljuk, hogy teljesen fölöslegesen ajándékoztunk karácsonyra orr- és fülszőrnyírót.

2. Hasonló humorérzék

Sokan nem gondolják, mennyire fontos, hogy hasonló dolgokon tudjunk nevetni, pedig ez szinte garancia az elviselhető hétköznapokra. (Hasonló humorérzéken nem azt értem, amikor ő rajtunk röhög, mi pedig rajta.) Hiszen hogyan lehetne túlélni 1040 db rettenetes szerdát (20 év alatt ennyi van), ha nem tudnánk azon röhögni, hogy a gyerek könyöke megint beszorult a zongoraszék karfájába?
Egyébként is remek humorforrás a gyerek, de nagyon fontos, hogy minden esetben mondjuk el neki: nem rajta nevetünk, hanem vele. Még akkor is, ha ő nem nevet.

3. Egymás számára is elfogadható világlátás

Világlátás alatt nem feltétlenül az ateizmus/idealizmus lehetőségeit értem, hiszen ha csak ennyi kellene a hosszú, hosszú, hosszú kapcsolathoz, akkor nem találhatnánk összeillőbb párost, mint Teréz anya és II. János Pál pápa. Inkább arról van szó, hogy hosszútávon elég rosszul veszi ki magát, ha mi esténként kártyát vetünk az urunk Stephen Hawking kötete felett. Vagy ha a hajléktalanoknak ajándékozzuk a párunk bróker bálra vásárolt öltönyét.
Egyszóval fontos, hogy hasonló szemüvegen át nézzük a világot - és az sem árt sokat a kapcsolatnak, ha ez a szemüveg -6 dioptriás.Ha mindketten rövidlátók vagyunk, együtt szállhatunk szembe azzal a sok hülyével, akik valami teljesen más filmet néznek...

4. Megrendíthetetlen hit a falvédők igazságában

Én igenis azt hiszem, hogy vannak női és férfiszerepek. Desdemona például kifejezetten női szerep, míg Rómeó tipikusan a férfiaknak áll jól. Vagyis hajlandó vagyok komolyan venni és életmódnak tekinteni az egykori falvédők bölcs sorait. Íme, a legigazabbak!

- "Kedves férjem, hogyha elmész messzire,/ jussak én is néha-néha eszedbe!"
Ez magyarul annyit tesz: maradjál te csak itthon Józsi, mer' különben baj lesz!

- "Az én uram csak a vizet issza, / Nem is sírom a lányságom vissza."
Vagyis: azért választottalak téged, Lajos, mer' egy rendes, józan, unalmas, szürke ember vagy.

- "Az én konyhám azért fényes, / Mert a férjem nagyon kényes."
Tehát: ha te rendesen eltartasz Béla, hajlandó vagyok bekapcsolni a mosogatógépet."

- "Derék az én uram, / a bajusza pödrött: / Magyarosan hordja / Helyettem a vödröt!"
Ez nem igényel magyarázatot....

 

 

 

Íme a 8 legjellemzőbb vonásod!

201504_1150_bihbi_sm.jpg

Drága Kedves Jó Barátaim, Ismerőseim és Üzletfeleim!

Alábbi mondataimat köszönetnek szánom nektek, akik voltatok olyan meggondolatlanok és 15 ezerszer letöltöttétek a bejegyzéseimet... Szóval, mit is mondhatnék: köszönöm!
Hálából megmutatom nektek, milyen a "40 az új 30" blog olvasó, lássuk, melyek a legjellemzőbb vonásaid! Tá-rá-rá-rá! Az orákulum elárulja, milyen is vagy valójában!

1. Intelligens vagy - aki belátja, ha hibázik.intelligence.jpg

2. Humoros vagy - olyan, aki érti a tréfát ÉS szereti is. Még akkor is, ha más rovására megy.

funny-cat-pictures-u-has-rye-sense-ov-humor.png

3. A mindennapok hőse vagy, hiába is álcázod magad anyukának!

squirrel-funny-animal-humor-20269148-838-1299.jpg

4. Jó emberismerő vagy - és ennek ellenére nem ítélkezel.

index_2.jpg

5. Ismered a korlátaidat - és mégis feszegeted.

96a867d65f7ebb95ad9bf4daed6fc3dc.jpg6. Vonzó vagy - és nem félsz ezt megmutatni.

5978933-woman-doing-makeup-stock-vector-woman-funny-mirror.jpg

7. Vagány vagy - bárki mást mond, ne hidd el!

funny-cool-story-cat.jpg

8. A legdögösebb, legszexisebb, legbölcsebb, leggondoskodóbb, legkönnyedebb negyvenes nő (vagy harmincas csaj vagy ötvenes pasi) vagy!

2ef69ff244ef2c480b40f016457886c5.jpg

süti beállítások módosítása