Drága Lányok, Asszonyok!

Amennyiben a blog címében megjelölt negyvenesek vagytok, jó eséllyel már késő tisztázni azt a kérdést, hogy vajon készen álltok-e az anyaságra. És egy-két-három gyerek után még inkább késő azt sikoltozni, hogy "nem"!
Ellenben, ha még a gyermekvállalás előtt álltok, és rádöbbentetek, hogy úgy sincs olyan ideális pillanat, amikor minden stimmel egy baba érkezéséhez (vagy a munka túl fontos, vagy a pénz kevés vagy eszetekben sincs szülni a mellettetek hortyogó naplopónak), érdemes végiggondolni néhány apróságot.

Az alábbiakban sorba rendeztem hét darab olyan kérdést, amelyek mentén tisztább képet alkothattok önmagatokról és arról, vajon készek vagytok-e mindarra a sok csodára, amelyet az anyaság jelent. Figyelem! Csak az őszinte válaszok számítanak (egyébként is: kit szeretnénk becsapni, ugye???)

Ébredés után mennyi időre van szükséged, hogy magadhoz térj?

1. válasz: Nagyjából 20 percig próbálom kinyitni a szemem, újabb 10 perc, amíg megmozdulnak a végtagjaim és csak ezek után tudom felszólítani az uram, hogy főzzön egy kávét!
2. válasz: Nincs átállási idő, mert gyakorlatilag ébren alszom egy széken.

Jól tűröd, ha más osztja be az idődet?

1. válasz: Az én időm - az én beosztásom. Nekem aztán senki se mondja meg, mikor géllakkozak!
2. válasz: Az anyám után azonnal megalomán pasik mellé kerültem, és most egy kontrollmániás cserkészkapitány a főnököm. Soha életemben nem osztottam még be az időm.

Mennyi időt szánsz magadra egy nap?

1. válasz: Nincsenek nagy igényeim, de szeretek rendben lenni. Kis hajmosás, szárítás, smink, relaxáló fürdők a nap végén, kétnaponta szoli, hetente kozmetika, manikűr... de tényleg ennyi.
2. válasz: Fogmosás közben fésülködöm és a buszon festem a szempillám.

Hogy bírod a fájdalmat?

1. válasz: Öööö... a fülbelövés előtt epidurális érzéstelenítést kértem.
2. válasz: Amikor vakbélgyulladásom volt, a mentő érkezése előtt még lemostam az ablakokat.

Mennyire zavar a rendetlenség?

1. válasz: Ha ki van egyengetve a terítő sarka és ABC-rendbe állítottam a sminkcuccaimat, simán elsiklom egy használt papírzsepi felett. (Miután falhoz állítottam a bűnöst, aki otthagyta.)
2. válasz: Ha a a párom holmijai közt meg van hagyva nekem egy kis ösvény, nem szólok egy rossz szót sem.

Hogy tűröd, ha a párod elvágja a kezét hússzeletelés közben?

1. válasz: Mindent megteszek, hogy minél előbb abbahagyja az óbégatást. Nehezen viselem a panaszkodókat.
2. válasz: Annyira beleélem magam a fájdalmába, hogy csodálkozva látom, hogy az én kezemből nem csöpög a vér. Ugyanakkor igyekszem a helyzet magaslatán állni és stabil oldalfekvésbe helyezni.

Meddig tudnád nélkülözni a csajos bulikat, az edzést, a mozit, a kávézókat és a felnőttbarát hoteleket?

1. válasz: Miért kéne nélkülöznöm? Tanuljon meg alkalmazkodni az a gyerek!
2. válasz: Évek óta nem járok ilyen helyekre, hogy ne érjen felkészületlenül a dolog...

Amennyiben a válaszaid közül akár csak egy is az első kategóriába esik, gondold végig ezt az egész anyaság dolgot! Talán még nem látnád meg benne az igazi szépséget...