Kedves Asszonytársak, Anyukák!

Korábban már értekeztem az ottalvós táborok lehetséges kockázatairól, de attól tartok, nem merítettük ki a gyermekeinkre leselkedő nyári veszélyek hatalmas tárházát. Nem feltétlenül fizikai kockázatokról van itt szó, kérem tisztelettel, hiszen a piroson történő átslisszolás, a parkoló autó mögül labda után rohanás, illetve a Meki-koszt következtében átprogramozódott agyféltekék tanév közben is előforduló jelenségek.

A nyár tudniillik számtalan lehetőséget rejt magában az elkanászodásra. Hiszen valljuk be: hiába írjuk le a gyereknek reggel, indulás előtt a napi háztartási teendőt, és hiába adjuk fel a Matematika példatár 110-186. feladatsorát délelőttre, vajmi kevés az esély, hogy ezek meg is valósuljanak. (Személyes tapasztalataim szerint ezen még az sem változtat, hogy a gyermekek édesapja otthon tartózkodik, hiszen az ő szájából könnyedén elhangzik a mondat hazatértünkkor: "Nem tehetek róla, én szóltam nekik, hogy keljenek fel...")

Így aztán nyitott szemmel kell járni és amennyiben az alábbi intő jeleket tapasztaljuk, igenis szorosabbra kell fogni a gyeplőt és érdemes elgondolkodni egy bentlakásos katonai iskolán.

1. A gyermek szemei pixelessé válnak.
Ez bizony egy meglehetősen gyanús jel arra nézvést, hogy a gyermek kissé túladagolta a netet. És valószínűleg nem csak a játékprogramok kötötték le, de egyrészt a felugró ablakban lazán beikszelte az "Elmúltam 18 éves" választ, másrészt a Face-en is talált magának néhány ismerőst. És ismeretlent. Szintén legyünk szigorúbbak a számítógép használattal, ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermek nehezen fejezi ki verbálisan az érzelmeit, mert nem ugrik be neki az emotikonok jelentése.

2. A gyermek eltolja magától a kedvenc ételét.
Ha már másodszor főzünk rakott kelt / grillezett pulykamellet / XXX-et (az XXX helyére kéretik a gyermek kedvencét behelyettesíteni), és a kiskorú némi turkálás után befejezi az étkezést, több dolgot is végig kell gondolnunk. Egyrészt érdemes ellenőrizni a kamrát, a mélyhűtőt és a dugipolcot, Nutella, jégkrémtorta és Oreos csokimaradékok után kutatva. Másrészt ajánlatos rákérdezni, mennyi van még az egész hónapra szánt zsebpénzből, illetve mitől ketchupos a párnahuzata.

3. A gyermek név szerint említi a Kuzey Güney szereplőit.
Ha és amennyiben a gyermek a délután elhangzó kérdésre, miszerint "mi volt ma?", lazán megvonja a vállát és elkezdi sorolni, hogy mit művelt A szerelem foglyai sztárja a Sherlock és Watson mellékszereplőjével, érdemes megkérdezni a szolgáltatót, hogyan lehet lekódolni a televíziót. Ugyanakkor ebben a helyzetben nem ajánlatos feszegetni, hogy vajon azzal tisztában van-e, milyen szerepe van Jumurdzsáknak az Egri csillagokban, úgyis csak tovább emelkedne a vérnyomásunk.

4. A gyermek teste kezd elpudingosodni.
Friss levegő, napi 3-4 óra mozgás, vízpart, napsütés - helyett döglés a lesötétített szobában. Csodálkozunk, ha ezek után a gyermek testfelépítése augusztusra hasonlítani kezd egy medúzáéra? Nadrágjaiba mindkét oldalt be kell toldani 5-5 centit, pólóját lassan már csak melltartóval viselheti (nemtől függetlenül), a szája körül állandósult csokibajuszt legfeljebb Domestossal lehetne lekapargatni. Ilyenkor már csak abban reménykedhetünk, hogy a szeptembertől beköszöntő menzakoszt visszaállítja az eredeti állapotot.

5. A gyermek lazán visszapofázik minősíthetetlen stílusban beszél.
A nyár közepére kiskorú gyermekünk könnyen abba a tévhitbe ringathatja magát, hogy azt csinál, amit akar, hiszen már tulajdonképpen önállóan is élhetne. Ilyenkor fordulhat elő, hogy olyan, bicskanyitogató hangnemet enged meg magának, amelyet akár a 8. kerületi rapperek is könnyezve foglalnának írásba. Ez esetben még a talpunkat is ökölbe szorítva meg kell állni, hogy hasonlóképpen szóljunk vissza, az viszont sajna nevetségesen hatna, ha a kamaszt játszótér-megvonással büntetnénk.

Mit tehetünk hát a nyáron elkanászodott gyermekkel?
Amit minden tudatos szülő tesz: fenyegessük meg, hogy majd az iskolában jól elveszik a kedvét az élettől!