A címben feltett kérdésre a rövid válasz: nem. Ez egy hülyeség.

40 éves vagyok, ami határozottan nem 30, de még csak nem is 39. Ez már csak onnan is látszik, hogy korai harmincas kolléganőim vígan "photoshopolgatnak" és "instáznak", a húszasok játszi könnyedséggel "adatbáziskezelnek", míg nekem az is gondot okoz, hogy kitöröljem az első automatikus válaszüzenetet ezen a blogos oldalon...

Szóval 40. És nő. Ez nem valami fényes felállás. Kíváncsi lennék, vajon más is csodálkozik-e reggelente a tükörben megjelenő nénin vagy csak én. Hát hiszen 18 éves korom óta arra gyúrok, hogy jövő nyáron jobban nézzek ki. És csak nemrég jöttem rá, hogy EZ MÁR NEM FOG MENNI...!! Sőt, egy tinédzsernek látszó edzőficsúr azt mondta tegnap az fitneszteremben, hogy nem is kéne olyan sokat (!) fogynom, jobb lenne, ha inkább feszesítenék. És eközben hányaveti módon meglegyintette a tricepszemet. Én legalábbis eddig annak hittem, bár az ő arcára inkább az volt írva, hogy löttyedt bőrflaska.:(

Lényeg, a lényeg, arra gondoltam, arról írogatnék itt, hogy 40 évesen, sőt állítólag afölött is van élet, és olyan tévhitekkel igyekszem majd leszámolni, mint például:

- Ne foglalkozz másokkal, akinek veled van baja, annak magával van baja!
- Ne tégy le az álmaidról, 40 felett is lehetsz még szupermodell!
- A férfiak többször fütyülnek a husis negyvenesek után, mint egy húszéves műnő után.
- Senkit sem vonz a plasztikcici, mert annyira látszik, hogy nem az anyatermészet ajándéka, hanem apué.
- Nagyon könnyű kilépni a rosszból, csak ismerd fel és akarj változtatni...

Csajok! Ugye ti is tudjátok, hogy ilyet csak egy huszonéves, Coelho-n nevelkedett közhelyszótár képes leírni, mert az igazság (sajnos, sajnos, sajnos) ideát van.

Csók: R.