Remélem nem dőlsz a kardodba, de már évekkel ezelőtt bebizonyították, hogy semmi fogyasztó hatást nem várhatsz az L-karnitintől, ahogy a piruváttól sem.
Sőt, aa sport sem segít igazából, mert egy nagyon egyszerű kivonás, a matematikai művelet a titka: kalóriadeficitet kell csinálni.
Vannak szerek, amelyek segítenek csökkenteni a bevitelt, más szerek növelik a felhasználást, de csodát semmi sem fog tenni.

Bejegyzés: Vége az Omega 3 mítosznak (is)!

@_Wasp_: Nyuszika, majd ha _DIREKT_ szívatásilag fogok 270 decibellel üvölteni a kölkekkel, mert jusztis azonnal de ebbenakurvapillanatban fizessenek be engem arra a sarki kurvára két menetre akit öt perce láttam miközben az egészségügyi sétámra tolnak a rokkantkocsimban valamelyik zsúfolt plázában, akkor jogos lesz.

(de hisztizz csak nyugodtan, látom most éled a dackorszakodat)

Bejegyzés: Te hogyan bünteted a gyereket?

nincs gyerekem még, de tök jogos szerintem. minket mindig lepasszoltak egy-két hétre a nagyszülőkhöz, amit mi is szerettünk, mert több mindent szabadott (sokáig fent maradni, ágyban reggelizni, palacsintát vacsorázni, stb...), szüleinknek is jó volt kicsit kipihenni minket (2 fiútestvér, minimál korkülönbség), meg a nagyszülők is kaptak belőlünk egy olyan dózist, hogy utána pár hónapig nem rágták a szüleink fülét, hogy mikor megyünk legközelebb. :D :D :D

Bejegyzés: Hogy bírod gyerek nélkül?

A hozzaallas, az arányok...

Ha megforditod az "idezetet" (ami egyebkent igy nem igaz!) es komolyan is gondolod, maris tettel egy lepest elore!

A gyerek a legnagyobb orom - a csecsemokortol a felnotte valasig (sot, azon tul is!), - aztan, hogy van veluk némi gond is? Sag schon!?

Bejegyzés: Hogy bírod gyerek nélkül?

@_Wasp_: hu, de igazad van! Hasonloan gondolom en is.
Az "ollo ellen a konnektorba" pedig letezik fi-rele...
(Minden masra pedig ott a mastercard! :-))) )

Bejegyzés: Te hogyan bünteted a gyereket?

Há' neked milyen parod van?
Gondolom abbol altalanositasz...
A sors eddig eleg rendetlen nokkel hozott ossze, de ilyen kinyilatkoztatasokat megsem irnek!
Igy csak magamrol nyilatkozom:

Nos, akkor:
vizfogyasztas. Kornyezettudatos vagyok, valamint a tisztalkodas lenyege a tisztalkodas! :-P Azaz zuhanyozom, roviden, frocskoles nelkul, pára nelkul.

Torulkozo a szaritora vissza...

Fogmosas spricceles nelkul, hajam a fejemen, nem a mosdokagylon, kadszélén.

WC ulve (ffi vagyok!), papirt en veszem/toltom.

Osszessegeben tisztabban hagyom a furdoszobat, mint elotte volt.
(Ja, es a gyermekeimet (3) is ezekre tanitottam!)

Szoval ennyit az altalanositasrol...! :-P

Bejegyzés: 4 fő különbség a fürdőszobában a nemek közt

@Lóhering a fattyúlovag: lekötözni a gyerekedet és odébb menni, hogy ne halld őket, hogy ne zavarjanak, az a szememben a gyökérség netovábbja.

Remélem veled majd nem csinálják meg a gyerekeid, ha szenilis vén hülye leszel, hogy mondjuk bezárnak egy ketreces ágyba és arrébb mennek, ha valami miatt panaszkodnál, csak nem tudod magad velük az ő szintjükön megértetni, pl hogy cseréljék ki az összehugyozott pelenkádat.

Bejegyzés: Te hogyan bünteted a gyereket?

@_Wasp_: Erről van szó nyuszómuszó!
És van még egy időszak, a dackorszak, amikor a szelíd, kedves szavak, szívreható beszédek, észérvek szart se érnek! És persze, az átok kölke _PONTOSAN_ tudja, hogy mi az a szitu, amikor a leginkább blamálni tud és akkor turbózza föl a szirénát, akkor veri magát a fölhöz és rúg bele mindenkibe aki elérhető közelségben van! Egy normál testalkatú férfi persze ezt könnyen rendezi: Fölkapom a hisztist és hónom alá veszem (nekem háttal, hogy se leköpni, se rúgni, se csípni, harapni, karmolni se tud és szép nyugiban elhagyjuk a helyszínt, beszíjazom a gyerekülésbe és arrébb megyyek, amíg az elviselhető hangnyomás határáig nem érek és megvárom, amíg lenyuszik. Igen, eleinte volt, hogy több mint három órát és több megközelítési kísérletet vett igénybe, de aztán hamar fölfogta, hogy a hiszti kontraproduktív. A nejem meg a hideg víz, nyakba metódussal operált, az is hatásos.

Bejegyzés: Te hogyan bünteted a gyereket?

Serrin hozzászólását egészíteném ki: a büdös dagadt, aki két helyet is elfoglal a nagy hátsójával de nagyvonalúan arrébbszuszakolja magát és hagy neked 20 centit maga mellett ahová leülhetsz. :) Szerintem nincs tisztában a paramétereivel de kedves akar lenni. Na most ekkor meg még te leszel a bunkó ha nem fogadod el a felkínált óriási helyet mert valójában nem akarsz hozzápréselődni egy bűzlő hájpacninak... Pffff!

Bejegyzés: 6 rettenetes típus a buszon

asszony üvölt a gyerekkel. én nem (csak akkor ha azt akarom, hogy azonnal figyeljen rám, tehát pl "NE DUGD AZ OLLÓT A KONNEKTORBA!") (egyébként rám sokkal jobban hallgatnak, akkor is ha csöndesen mondom a az instrukciókat)

Én kiabálós családból származok, meggyűlöltem gyerekként, hogy állandón hangosan megszégyenítenek, kritizálnak, anyámmal nem is tudok emiatt normális kapcsolatot kialakítani fenntartani.

Nemrégiben már azt találtam mondani a feleségemnek, hogy ha tovább folytatódik az üvöltözés a gyerekekkel, akkor elválok tőle és ha lehet viszem a kölyköket is mert az nem embernek való ahogy velük bánik, nem is elviselhető számomra, hogy rendszeresen megríkatják így a gyerekeimet.

Ez használt - tudta, hogy ilyennel nem viccelek. Azóta (legalábbis előttem) nincs üvöltözés a kölykökkel. (mivel otthon vagyok én is a gyerekekkel, ezért kimondható, hogy használt a terápia)

Lehet hogy ezzel feleségem önazonossága sérült, de nekem a gyermekeim lelki egészsége ennél lényegesen előbbrevaló.

Érdekes adalék: a gyerkőcök is jobban viselik azóta magukat, egyébként is kevesebb ok lenne a kiabálásra.

Egyébként meg azt a szülőt, aki dühe levezetéseképp fizikálisan bántalmazza a gyermekét, hasonlóan rossznak tartom. A "fenékreverés" helye és ideje szerintem kizárólag az a szituáció és életszakasz, amikor másból nem ért a gyerkőc, továbbá ön- vagy másra veszélyes, fájdalmas dolgot művel.

Hiszek abban hogy a gyerekek bizalommal és nyitottsággal viszonyulnak a szüleikhez, az idősebb-tapasztaltabb embertől (a szülőtől) is minimálisan elvárható hasonló hozzáállás.

Bejegyzés: Te hogyan bünteted a gyereket?

Jó téma. Valamiféle leértékelődést érzékelek a szelfi és a megosztások elterjedéséből. Mint a gyorskaja. Az emberek személyes csevelyek, közös élmények helyett digitális konzervekből, iparosított méretekben próbálnak minél többnek látszódni. egymásra licitálva. Nincs bensőségessége a dolognak. A való életben például nem minden élményünket osztjuk meg összes ismerősünkkel, disztingválunk. Ma már a szelfizés, megosztás motiválja a "mit tegyünk"-et, azaz szinte kényszeres, hogy valamit azért csináljunk, hogy legyen mi megosztani. Nem egészséges dolog.

Bejegyzés: Ciki vagy menő a selfie?

@holist: És honnan veszed, hogy a nevelés és az idomítás között éles és határozott elválasztóvonal van?

Bejegyzés: Te hogyan bünteted a gyereket?

@holist: Büntetésnek nevezzük azt az eseményt, amikor a magasabb státuszú egyed valamiféle kellemetlenséget okoz az alacsonyabb státuszú egyednek annak valamely nemkívánatos cseledetére reagálva. Tehát, ha ráordítasz: büntetés! Ha rácsapsz: büntetés! Ha megvonod a figyelmed: büntetés!

Bejegyzés: Te hogyan bünteted a gyereket?

A büntetés nem a nevelés, hanem az idomítás eszköztárába tartozik. Emberrel nem válik be, több bajt okoz, mit amennyit használ.

Bejegyzés: Te hogyan bünteted a gyereket?

Nem büntetek. Időnként (ritkán) a szokásosnál agresszívabban képviselem az érdekeimet, elsősorban emelt hang, aztán lelassulás, időrászánás, ha erre van mód, ha nincs (sietni muszáj - meglepően ritkán muszáj, valójában), akkor ordítok és megfogok és viszek gyereket. Amikor váratlanul nagy fájdalmat okozott, előfordult, hogy rácsaptam. De mindez nem büntetés - mert spontán, nem törekszik különösebb követekezetességre, és nem ideologizálja meg magát (há nekem fáj a legjobban...!!).

Bejegyzés: Te hogyan bünteted a gyereket?

@habodo:

"Én tán soha nem kiabáltam a gyermekeimmel."

Lehet, hogy baba kora óta olyan kapcsolatban vagytok, hogy nem is volt rá szükség.
Lehet, hogy a gyereked olyan, hogy nem volt rá szükség.
Lehet, hogy a családban olyan a környezet, hogy nem volt rá szükség.
Lehet, hogy még nem volt olyan helyzet, amikor szükséges lett volna.
Lehet, hogy te nem is szokták kiabálni, mert másként fejezed ki az erős érzelmeidet.

Bejegyzés: Te hogyan bünteted a gyereket?

"Egész pontosan arra, hogy érezze az a kis gonosztevő, hogy a tetteinek következményei vannak."

Ez az. Következmény, és nem büntetés.

A büntetés ugyanis a büntetés elkerülésére motivál.
Nem a büntetendő cselekény elkerülésére, hanem a büntetés elkerülésére.
A következményt nem lehet elkerülni.
De a következménynek ABBÓL KELL KÖVETKEZNIE, amit tett, nem az én haragombül.

Bejegyzés: Te hogyan bünteted a gyereket?

Én tán soha nem kiabáltam a gyermekeimmel.
Ha a szó nem hat, akkor sarkoba álíltom őket.
Ez mostanában heti néhány alkalmat jelent. Túl sűrűn nem érdemes alkalmazni.
Szerintem működik.

Bejegyzés: Te hogyan bünteted a gyereket?

Nem mondod, hogy ilyen kis semmiségekből szövöd magad köré a titkokat!
Ez szánalmas. :-(

Bejegyzés: Egy negyvenes nő titkai

jót vihogtam, tetszett, köszi! (csak hogy túl lépjünk a betűtípus problémáján..)

Bejegyzés: Teszt: mennyire vagy tudatos szülő?